2014. január 14., kedd

Tervek...



Miután lefektettem az alapokat, úgy gondolom, hogy a közeljövőben a blog megkísérli a könyvtár és a torrent kapcsolatának egymáshoz való közelítését. Ugyanakkor szeretném nyomon követni a különböző digitalizálási törekvéseket és az esetleges szerzői jogi enyhítéseket is. Tehát a könyvtárak szempontjából a digitalizálási projektek szeretném megosztani a torrentek szempontjából pedig a különböző problémákat és egyedi megoldások kérdését.


Alapozás - A harmadik alappont

Végül elérkeztünk a harmadik alapponthoz: a torrentekhez.

Első körben a torrentet mint fogalmat kell meghatározni. Maga a torrent (BitTorrent) eg informatikai protokoll. Emellett egy p2p (peer to peer) alapú fájlcserélő rendszerről van szó.

A torrentezéshez ún. kliensre van szükségünk. Úgy lehet a legkönyebben leírni, mint egy folyót, ami egy adott irányba tart. A folyóhoz kisebb patakok csatlakoznak, ahonnan kisebb-nagyobb mennyiségben hömpölyögnek az adatok. Itt is erről van szó: a kliens (a folyó) darakoban tölti le a fájlt. A csomópontok rendszerén belül a leggyorsabb kapcsolatot választva minden darab a lehető legjobb helyről érkezik nagyban meggyorsítva ezzel a letöltést. Tehát minél többen osztanak meg egy fájlt, annál több helyről tudja a kliens beszerezni a fájl darabjait és annál gyorsabban tötlhetjük le a fájlunkat. A daraboltság nem csupán a letöltés gyorsasága miatt hanem amiatt is fontos, mert ennek köszönhetően a letöltés bármikor megszakítható és újrakezdhető.
A .torrent formátumú fájlok tartalmazzák a letöltentdő fájlok nevét, méretét és minden darab ellenőrzőösszegét (ez a sérült fájldarabok szűrésére szolgál), a trackerszerver címét és egyéb adatokat.
Említettem a peer to peer alapú fájlcserélő rendszert. A peer olyan másik számítógépen futó kliens, amely nem a leöltendő fájl egészét, hanem csak egy darabját birtokolják.
A peereket kétfelé oszthatjuk: seed-re és leech-re. A seed aki már minden darabbal rendelkezik és a teljes anyagot osztja vissza, a leech pedig aki nem rendelkezik minden fájldarabbal és/vagy a letöltés végetértével nem váil seedere (tehát azonnal kikapcsolja a klienst).

A tehcnikai háttér után már csak annyit mondanék, hogy egy torrent kliens telepítése csupán perceket vesz igénybe. Lényegében a letöltésnek nincsenek korlátai. Az internet szabadsága miatt szinte mindent le lehet tölteni. Kicsit olyan ez, mint a Mátrix c. filmben: a rendszerről mindent meg lehet szerezni, ha jó helyen keresi az ember. Természetesen a szerzői jogok itt nem érvényesülnek: a netikett és a különböző torrentportálok nem hivatalos szabályai uralják ezt a fajta információ megosztást.





Alapozás - A második alappont


Az előző bejegyzés kicsit borongósra és negatívra sikerült. Ezért folytatnám egy vidámabb dologgal:

A második alapponttal: a digitális anyagok.

A 21. század könyvtára nem csupán papír alapú: digitálisan is képes tudást közvetíteni. Ezzel a kijelentéssel nem hiszem, hogy sokaknak újat mondtam volna. Azonban fontos kijelenteni, hogy a könyvtárak jelentős lemaradást hoztak be a digitális anyagok szolgáltatásában. Jelen esetben a könyvtárak ingyenes szolgáltatásaira gondolok, nem pedig a profi információszolgáltatók fizetős szolgáltatásaira.

Két digitális kezdeményezést emelnék ki: a Magyar Elektronikus Könyvtárat és az Europeanát. Míg az első teljes szövegű dokumentumokat szolgáltat, addig a második célja, hogy az európai kultúra kincseit mindenki számára elérhetővé tegye. Azonban a szerzői jogok kérdése sajnos mindkét kezdeményezés életét megnehezíti. Sajnos sokszor van úgy, hogy a törvényi szabályozás vagy elavult vagy nem biztosít megfelelő kereteket jelen esetben az információ, a tudás és a kulturális értékek áramlásához. Alább linkelem a két kezdeményezés weblapját. Böngészésük közben lehet rádöbbeni arra, hogy milyen értékeket hordozhat magában a digitalizálás.


MEK: http://mek.oszk.hu/
EUROPEANA: http://www.europeana.eu/